Cyril Gely: Szohó mester utolsó teája
Ára: 3499 helyett - 10% kedvezménnyel - 3149 ft
Árkötött termék. A hatályos jogszabályok szerint erre a termékre a megjelenést követő 365 napon át maximum 10% árengedmény adható.
Megrendelhető: ide kattintva
A szakékészítő családból származó Ibukinak hamarosan át kell vennie apjától a nyolc emberöltő óta működtetett szeszfőzdét. A lány viszont más életről álmodik: szamuráj szeretne lenni. A sorsa elől menekülve, női mivoltát feladva hosszú útra indul Japánon keresztül, hogy a legendás szamuráj, Szohó Akira tanítványául szegődjön.
Szohó mester húsz éve nem vett kardot a kezébe, a véres csatamezők helyett inkább a cseresznyefák törékeny virágait csodálja, és a teázás örömének él. Ibukival való találkozása egyszerre fájdalmas és üdítő. Rezignált bölcsességéből kizökkenti a lány naiv, mégis csodálatra méltó lelkesedése, ahogy Ibukinak is szembesülnie kell álmai és a valóság különbözőségével.
Cyril Gely kisregénye költőien szép utazás a 19. századi, Meidzsi-kori Japánba, ahol minden átalakulóban van, csak a fecskék suhannak megszokott röptükkel, a fák borulnak virágba minden tavasszal, és a teaszedőnők éneke csendül fel újra meg újra.
Cyril Gely
Szohó mester utolsó teája
Kiadó: Trend
Kiadás éve: 2025
Oldalszám: 160
Kötés: Puhatáblás (éldekorált)
ISBN: 9786156469465
Megjelenés időpontja: 2025. augusztus 18.
Molnár Ferenc életműve több mint egy évszázada "torkán akadt" a magyar irodalomtörténészeknek és esztétáknak. Ennek oka, hogy nagy terjedelmű munkásságát, de különösen a színműveit hiába próbálták különböző ideológiai sémákba szorítani és értelmezni.
Mélyvíz, csak megúszóknak – Idézőjel I. Ezt a címet adom a könyvemnek. Hogy miért, azt nem biztos, hogy tudom. Legfeljebb sejtem… Kiderül? Ha figyelmesen, türelemmel végigolvasod és becsukod a fedelét, választ adhatsz rá. Ha mégsem, ha uncsi, hát sutba vele. Akkor ott a helye…
A külföldön leghíresebb magyar festőművésznőt kevesen ismerik nálunk. Édesanyja beregszászi volt, édesapja pedig egy indiai rádzsa. Munkácsy Mihályon kívül csak ő nyerte el a Párizsi Szalon aranyérmét. Festményei ma dollármilliókért kelnek el a nemzetközi műkincspiacon. A műértők Picassóval, Chagallal, Modiglianival emlegetik egy szinten. Úgy hívták: Amrita Sher-Gil. Rövid és viharos élet jutott neki osztályrészül. Szenvedélyesen élt, csodálatosan festett, tragikusan fiatalon halt meg. India őrzi az emlékét, képei a Delhi Múzeum legféltettebb kincsei közé tartoznak.
Ki volt valójában Alain Delon, a filmcsillag mögött rejtőző ember? Arcát milliók imádták, a lelkét szinte senki nem ismerte. Hogyan lett egy magányos, csellengő, lázadó fiúból a francia filmvilág ikonikus alakja? A könyvből kiderül.
A szerző nagyanyja életét regényesen feldolgozó A fehér eperfa pazar, megható portré a harmincas évek Japánjában élő, két világ között őrlődő, fiatal koreai nőről, akinek nincsen más választása, a családja jövője érdekében vissza kell szereznie az identitását. 1928, Korea japán megszállás alatt. A tizenegy éves Mijong aprócska, Phenjan melletti falujának határán túl mutató álmokat dédelget. Tanár szeretne lenni, nem kíván előre elrendezett házasságot kötni, saját maga akar dönteni a jövőjéről. Amikor lehetősége nyílik, hogy Japánban éljen a nővérével és továbbtanuljon, talán nem is lehetne boldogabb, pedig az édesanyját és a koreai nevét is kénytelen maga mögött hagyni. Kiotóban egyre ellenségesebben viselkednek a koreaiakkal, Mijong pedig gyorsan rájön, hogy a túlélés érdekében japánná kell válnia. Japán néven, Mijokóként nővér lehet, de ahogy telnek-múlnak az évek, úgy érzi, hogy kezdi elveszíteni önmagát. Egy koreai gyülekezetben vigasztalódik, és valami olyat talál, amire egyáltalán nem számít: célt és fiúgyermeket adó szerelmet egy aktivista oldalán. Mikor a háború közvetlen közelről fenyeget, Mijong egyre inkább szembesül új otthonának korlátaival. Választania kell. Döntése pedig örökre megváltoztatja az ő és szerettei életét.
Mitikus történet: egy szegény cipész fia, a cári orosz birodalom egyik távoli, elnyomott tartományából származó papnövendék forradalmi fanatikusok egy csoportjának vezetőjévé küzdi fel magát. Amikor ez a társaság a világháború kaotikus napjaiban hatalomra jut, az egykori szeminarista magához ragadja a vezetést, és végül egy hatalmas és rettenetes állami apparátus abszolút urává válik. A Sztálin című műben Stephen Kotkinnak végre sikerült egy olyan életrajzot megalkotni, amely minden dimenziójában méltó ehhez a ravasz, szociopata, karizmatikus diktátorhoz.
Egy kelet-európai értelmiségi Kína képe, Kína élménye. Szubjektív, részleges, de igazságra törekvő. Másképp: egy jó szemű és jóhiszemű magyar értelmiségi könyve. Jó szemű, mert átlátja a kínai élet nagy összefüggéseit a Nagy Faltól a nagy nyitás politikájáig, és észreveszi a mindennapi élet legapróbb részleteiben is a szépet, a különöst, az érdekest. Nem használ hozzá sem sötét, sem rózsaszín szemüveget, sűrűn használja viszont fényképező gépe objektívjét, hogy leírt szubjektív benyomásait kiegészítse dokumentatív, ám sokszor lírai fotográfiáival. És jóhiszemű, mert: „Ellenőrzött tényekből, megélt tapasztalatokból, benyomásokból, emlékekből, érzésekből összegyúrt mondandóm célja: nagyon őszintén leírni, milyennek látom a mai Kínát. Előnyeit és hátrányait. Fényeit és árnyékait.” – írja könyve prológusában. Célja másképp: bemutatni az olykor misztikusnak, kiismerhetetlennek tűnő „középső ország” kulturális hagyományait, mai életét – a teljesség igénye nélkül.
Ez a könyv egy fájdalmas szakítás történetét és annak túlélését meséli el. Egy olyan időszakot, amikor a veszteség és a szenvedés szinte mindent felemésztett, és amikor úgy éreztem, nincs tovább. Írás közben azonban rátaláltam arra az útra, amely kivezetett a fájdalomból, és megmutatta, hogy mindig van remény.
1835-ben Gus, a fiatal zoológus a lille-i Természettudományi Múzeum megbízásából tanulmányúton vesz részt. Egy Izland melletti szigeten szemtanúja lesz egy óriásalka-kolónia lemészárlásának. Egyiküket megmenti, magával viszi az Orkney-szigetekre, és Prospnak nevezi el. Gus fokozatosan ráébred, hogy egy akkoriban még elképzelhetetlen eseménynek lett a szemtanúja: egy faj kihalásának. A kutató kíváncsisága és a pingvin bizalmatlansága hamarosan mély és kölcsönös kötődéssé változik. Gus családot alapít, de az érdeklődése egyre inkább Prosp sorsára szűkül. Megszállottan foglalkoztatja a kérdés: hogyan szeressen egy olyan lényt, amilyen már nem lesz többé. Az utolsó egyed izgalmas kalandregény, amely egyedülállóan mutatja be egy ember és egy állat kapcsolatát az emberi tevékenység által okozott kihalási hullám kezdetén.