Harvey Sachs: Schönberg - Miért fontos
Ára: 4890 helyett - 10% kedvezménnyel - 4400 ft
Árkötött termék. A hatályos jogszabályok szerint erre a termékre a megjelenést követő 365 napon át maximum 10% árengedmény adható.
Megrendelhető: ide kattintva
Arnold Schönberg (1874–1951) zsidó származású osztrák-amerikai zeneszerző a maga idejében nemzetközi ikon volt, tizenkétfokú kompozíciós technikáját, a dodekafóniát sokan a zene jövőjének tartották. Manapság azonban ritkán játsszák műveit, neve jobb esetben közömbösséget, rosszabb esetben ellenszenvet vált ki. Harvey Sachs, a neves zenetudós megkísérli visszahelyezni Schönberget az őt megillető helyre mint a huszadik század egyik legnagyobb hatású zeneszerzőjét és tanárát, aki dacolva kritikusaival – köztük a műveit „degeneráltnak” nevező nácikkal –, akkora változásokat indított el, amelyek a mai napig érzékelhetők, és akinek a kompozícióival mindenkinek érdemes megismerkednie, akit érdekel a nyugati zene múltja, jelene és jövője.
Harvey Sachs (1946) amerikai-kanadai muzikológus, számos kiváló zenei könyv – egyebek mellett egy nagy Toscanini-életrajz – szerzője éppen azt tudja, amit egy jó biográfusnak tudnia kell: olvasmányosan írni és a sok éves kutatáson alapuló tényeket úgy bemutatni, hogy az minden, a 20. század hihetetlenül gazdag kultúr- és zenetörténete iránt érdeklődő olvasó számára érdekes legyen.
„…rendkívül értékes forrás mindazok számára, akik a 20. századi zene e végtelenül ellentmondásos és krónikusan félreértett óriásának közérthető megközelítésére vágynak.” John Adams, New York Times Book Review
Harvey Sachs
Schönberg
Miért fontos
Kiadó: & Kiadó
Kiadás éve: 2024
Oldalszám: 240
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9786156402417
Megjelenés időpontja: 2024. december 4.
Az izlandi szerző kiválóan megírt, fagyos hangulatú regénye nem csupán lebilincselő krimi, hanem azt is vérfagyasztóan és pontosan ábrázolja, hogyan születnek a szörnyetegek. – THE TIMES
2004. december 26-án reggel a Srí Lanka déli partjainál pusztító szökőárban Sonali Deraniyagala elvesztette a szüleit, férjét és két kisfiát, ő maga viszont csodával határos módon túlélte az emberiség történetének egyik legnagyobb természeti katasztrófáját.
A szerzőt évtizedek óta az orosz irodalmi „újhullám” vezéregyéniségének tekintik. A Boston Globe a posztszovjet irodalom legnagyobb egyéniségének tartja. Az orosz széplány című regényének francia kiadása nagyobb példányszámot ért el, mint Paszternák klasszikusa, a Doktor Zsivágó. Új regénye korábbi írásaihoz képest is csúcsteljesítmény. Száznyolcvan (!) fejezetben a kivételes találkozások, meghökkentő intimitások, történelmi és politikai eszmefuttatások olyan tömegét vonultatja fel, ami alighanem páratlan a posztmodern világirodalomban.
Az adventi időszakban Osloban játszódó történet központi témája a család, a szeretet és a felelősségvállalás kérdése. Letisztult és rendkívül precíz nyelvezetének is köszönhetően, a kis karácsonyfaárus lány története mindannyiunk számára szívbemarkoló és mélyen átérezhető modern karácsonyi üzenetté válik. Az 1978-ban született Ingvild H. Rishøi újságíróként és szerkesztőként dolgozik. Első novelláskötete 2007-ben jelent meg. Többek közt elnyerte a Brage-díjat és a P. O. Enquist-díjat is. Így írtak róla: „Nagy emberismeretének köszönhetően egészen közel kerül a szereplőihez. Az eredmény szívbemarkoló és melankolikus – ám a vidámság sem hiányzik belőle. Eredeti és különleges.”
Egy áruló, aki barátnak látszik. Egy titokzatos idegen, és egy furcsa csomag, aminek időre meg kell érkeznie Kubába. Egy felejthetetlen salsaóra Pesten. Egy izgalmas utazás a füstös Havannába. Egy különös dallam. Egy találkozás, ami mindent megváltoztat Emma életében. Egy szerelem, ami lángra kap, és talán mindent feléget maga körül. Egy terv, ami épp annyira veszélyes, mint amennyire izgalmas. Elárulhatod-e a barátodat, ha bajban vagy? Vajon fellobbanhat-e a szerelem évtizedek múltán? És vajon mennyit ér egy nagy fellobbanás, felrúghatsz-e érte mindent, ami addig fontos volt?
Beer Miklós nyugalmazott váci püspök attól a pillanattól kezdve, hogy megkezdte papi hivatását 1967-ben Kőbányán káplánként, nyitottságával, kedvességével, közvetlenségével nagyon népszerű lett a hívek és elsősorban a fiatalok körében. Gondolkodásmódjával, tetteivel, lényegében minden megmozdulásával, megszólalásával később igencsak kilógott a magyar püspöki karból, Ferenc pápa „magyar hangja”-ként is emlegették. Máshonnan indult, mint püspöktársai. De talán pont ezért vált olyanná, hogy bárhol – Szobon, Márianosztrán, Pilismaróton, Dömösön, Esztergomban vagy Vácott – teljesített szolgálatot, mindig, mindenhol egybe tudta szeretni a híveket, és párbeszédre, egymás megértésére tudta ösztönözni a nem hívőket is. Mélységes humanizmusa, derűje, életszeretete, szociális érzékenysége, igazságszeretete – bevallása szerint – az Evangélium szellemiségéből táplálkozik. Nem véletlenül választotta jelmondatának: Permanentes in fide, azaz Rendületlenül a hitben.
A történetírás a múltra irányul, de a jelen időben végzett szellemi tevékenység. Minden műveletét ez a kettősség határozza meg. Régi motívum a magyar történeti gondolkodásban, már a 16. századi históriás ének- vagy prédikációs irodalomban, amely a régiségben a publicisztikát jelentette, a magyar nemzet sorsának hasonlósága a zsidó történelemmel, ahogyan ezt a Biblia bemutatja. Csakhogy a nemzetet feddő prédikátoraink nem balsorsról beszéltek, hanem – világosan és határozottan – a nemzet bűneiről, mulasztásairól, rossz döntéseiről. Ugyanezt a következtetést vonom le az ókori zsidó prófétákra nézve magam is. Az e kötetben összegyűjtött írások az ókori Kelet – a héber – Biblia történeti közege – felől néznek a Biblia szövegeire, kritikus szemlélettel a hagyományra, a jelenből. A Biblia a nemzet bűneit emlegeti. Nem hízeleg a jelenkornak, nem szépíti a történelmet, nem ad felmentést a múlt alapján, nem hárítja a felelősséget sorsra, végzetre, kedvezőtlen körülményekre. A történelem a próféták kezében: szembenézés a jelennel.
Zalka Csenge Virág régész és mesemondó első kifejezetten felnőtteknek szóló gyűjteményében a görög-római mitológia ismeretlen ösvényeire invitálja az olvasót. Ebben a kötetben olyan történetek szerepelnek, amelyek ritkán kapnak helyet népszerű, olvasmányos könyvekben – az évszázadok során elkallódott izgalmas mítosztöredékek vagy ismert mítoszok meglepő változatai. Találkozhatunk például egy alternatív magyarázattal arra, hogyan vált Akhilleusz sarka sebezhetővé egy csontátültetésnek köszönhetően, vagy egy istennővel, aki sikeresen visszaverte Zeusz erőszakos udvarlását. Fény derül a trójai háború titkos eredetére, Párisz első feleségének és Szép Helénének vetélkedésére, és egy hősre, akit Odüsszeusz kiíratott az Íliászból. Az eredeti ókori forrásokból újramesélt történetek szórakoztatnak, elgondolkodtatnak, és színesítik a mitológiáról alkotott képünket.
Csecsenföld, 1995. Nura tizenhét éves, amikor egy orosz egység abba a szorosba érkezik, ahol a családja él. Az első csecsen háború kitörésével szertefoszlik a szűkössé vált faluból való kiszabadulás reménye.