Mit olvassak?

Könyvajánló általában valamilyen aktualitáshoz kötve. Vagy csak úgy.

Komoróczy Géza: Ékírás és assziriológia Magyarországon

2024. július 16. 09:52 - hudobny

Komoróczy Géza: Ékírás és assziriológia Magyarországon
Megismertük-e a Gilgames-eposzt?

Ára: 4990 helyett - 28% kedvezménnyel - 3590 ft

Megrendelhető: ide kattintva

Kívülről nézni a magyar irodalomra: ezt kísérli meg ez a könyv – s nem mintha a szerző kívülálló volna. Olyan nézőpontot választott, amely jó rálátást nyújt a magyar önértelmezésre az elmúlt két évszázadban: az ókori Kelet írott emlékeit, az ékírást és ennek tudományos kutatását, az assziriológiát.

Volt egy pillanat Kőrösi Csoma Sándor életében (Baghdad, 1820. július), amikor kitűzött célja, a magyar őshaza megkeresése helyett fordulhatott volna az ékiratok felé; ő lehetett volna az első magyar assziriológus.

Rawlinsont, aki Dareios nagy sziklafeliratának sémi (babylóni) nyelvű szövegét megfejtette, Arany Jánossal egy időben választotta taggá a M. Tud. Akadémia (1858). Oppertet, a sumer nyelv felfedezőjét Arany értesítette taggá választásáról (1866). A Gilgames-eposzról magyarul Goldziher Ignác írt először (1877). Ékírást az 1910-es évek óta lehet hozzáértőktől tanulni a pesti Tudományegyetemen. Az ékiratok irodalma, assziriológusok fordításaiban, megragadta Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, Kodolányi János, Rákos Sándor, Határ Győző, Bujdosó Alpár, Székely János képzeletét. A legerősebb visszhangot a Gilgames- és az Istar-eposz keltette, filmen (Új Gilgames), zenében (Petrovics Emil, Szöllősy András, Szokolay Sándor, Balogh Máté), képzőművészetben (Szervátiusz Jenő).

A könyv három nagy részből áll. Az első rész tárgya a nyelvrokonság keresése a 19. század középső harmadában, a magyar turanizmus kialakulása. A második rész az ékiratok megjelenését a magyar irodalomban tárgyalja.

A harmadik rész az ékírás kutatásának története Magyarországon, és kapcsolatai a nemzetközi tudományos világgal. Az assziriológia nemzetközi horizontja adja azt a távlatot, amelyből a könyv az ékiratok, legelsősorban a Gilgames-eposz magyarországi befogadását – esetenként nemzeti célú kisajátítását –, a magyar önismeret változatait elemzi.

Komoróczy Géza
Ékírás és assziriológia Magyarországon
Megismertük-e a Gilgames-eposzt?
Kiadó: Kalligram
Kiadás éve: 2024
Oldalszám: 432
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789634684688

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mit-olvassak.blog.hu/api/trackback/id/tr8518443749

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2024.07.17. 08:29:44

Alapmű kéne legyen.
süti beállítások módosítása