Sarah Freethy: A porcelánkészítő
Ára: 5999 helyett - 30% kedvezménnyel - 4199 ft
Megrendelhető: ide kattintva
AZ EL NEM MÚLÓ SZERELEM, A MŰVÉSZET ÉS A MEGDÖBBENTŐ BRUTALITÁSSAL SZEMBEN TANÚSÍTOTT BÁTORSÁG EPIKUS TÖRTÉNETE,
MELYET A DACHAUBAN KÉSZÍTETT, KIVÉTELES SZÉPSÉGŰ PORCELÁNFIGURÁK IHLETTEK.
Németország, 1929
Weimarban, egy bohém fiatalok által szervezett mulatságon találkozik először Max, az ígéretes zsidó építész Bettinával, a feltörekvő avantgárd festőnővel, és elsöprő erővel egymásba szeretnek. Tehetségük révén Berlinig jutnak, de a reményteli kezdetre hamarosan a nácizmus fenyegető árnyéka vetül. Maxot a származása miatt a dachaui koncentrációs táborba hurcolják, ahol csupán rendkívüli képességének köszönhetően nem vár rá biztos halál: kivételes szépségű porcelánfigurákat készít. Bettina közben kétségbeesetten próbálja megmenteni szerelmét, s mindent kockára tesz, hogy megszöktesse a lágerből.
Egyesült Államok, 1993
Clara útnak indul, hogy felkutassa a gyökereit, és kiderítse, ki volt az apja, akiről mindössze annyit tud, hogy évtizedekkel korábban egy gyönyörű, fehér porcelánfigurát ajándékozott az édesanyjának. Megkísérli összeilleszteni a múlt darabkáit, és felfedni a származása rejtélyét, miközben visszarepülünk az időben a náci Németország sötét korszakába. Ahogy Clara egyre mélyebbre ás a múltban, végül megérti, hogy az anyja miért akarta oly eltökélten elhallgatni az igazságot megrázó, gyötrelmes múltjáról.
Sarah Freethy
A porcelánkészítő
Kiadó: I.P.C.
Kiadás éve: 2024
Oldalszám: 400
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789636358402
A történet részben a Vihardagályból ismert Rob Courtney, szintén angol tengerésztisztté vált fiának, Adam-nek a története, aki bosszút esküszik, mert apja szülőhelyére, a Courtney család otthonába, a Nativity-öbölbe hazatérve, szörnyű mészárlás nyomaira bukkannak. A nyomok, nagybátyjához, Hugo Courtney-hoz vezetnek, aki a brit Kelet-Indiai Társaság magas rangú kalkuttai képviselője.
„Éppen amikor a kislány lenyeli a tablettákat, kivágódik az ajtó, és Kuo úrnő lép be. A karja keresztbe fonva a teste előtt, a két keze elrejtve a ruhaujjában – a nyugalom és méltóság megtestesülése, de a tekintete a nyulat bekerítő rókáé. Utána megérkezik Mákvirág is, és a teljes behódolás gesztusával a földre borul.
1808, Franciaország. Egész Európa Bonaparte Napóleon lába előtt hever. Győzedelmes seregei minden ellenséges hadat szétzúztak az Atlanti-óceán partjaitól Oroszországig, rendőrminisztere, Fouché, pedig könyörtelenül elbánik a hatalma ellen szövetkezőkkel – és sokszor az ártatlanokkal. Ám a bukás réme folyamatosan a nagyok nyomában jár, és amikor a sikerektől megrészegült császár úgy dönt, hogy Spanyolországot lerohanva végleg leszámol a Bourbonokkal, olyan eseményeket indít el, amelyek elkerülhetetlenül vezetnek a katasztrofális oroszországi hadjárathoz, majd a megsemmisítő waterlooi vereséghez.
A filozófus eddig ismeretlen arca
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert nevű fiatal férfiról szól. A kötelező katonai szolgálat után hazatér anyjához és testvéréhez, és munkát vállal egy temetkezési vállalatnál. Miután néhai apja holmija között orosz nyelvű leveleket talál, kutatni kezd a férfi múltjában, és a szálak a Szovjetunióig vezetnek. A második rész a jelenben játszódik, ahol megismerjük Alevtinát, aki biológusprofesszor a Moszkvai Egyetemen. A nő megszállottan kutatja a halhatatlanság témáját. Alevtina és Syvert Moszkvában találkozik először egymással, és az égen közben felbukkan egy titokzatos csillag.
Dingelbach, 1923. Németország nehéz gazdasági helyzetbe került, a pénznek nincs értéke, a férfiak egy része odaveszett az első világháborúban, a kis települések magukra vannak utalva. Az özvegyen maradt Marthe Haller Dingelbach jól működő apró szatócsboltját vezeti három lányával. Ez a hely csupa meghittség, az emberek ide járnak bevásárolni, itt tájékozódnak a legfrissebb hírekről, és itt kapnak segítséget különböző élethelyzeteikben. Marthe középső lánya, Frieda, más, mint a többiek. Színésznő akar lenni, csábítja Frankfurt, a közeli nagyváros, ami csillogásban, fejlettségben, nézeteit tekintve évszázadokra van a kis településtől, ahol még mindig feudális viszonyok uralkodnak. Frieda tudja, egyetlen esélye, hogy szembeszáll a konvenciókkal, az itt élőkkel, ha kell, az anyjával, de az álmát soha nem adja fel. Olyan emberré akar válni, aki maga dönt az életéről, a hivatásáról, a szabadságáról. Ezért számára semmi sem drága.
A Scarlett igazi főszereplője nem más, mint az örök klasszikusként számontartott Elfújta a szél című regényből készült film.
Igaz történet fájdalomról, szerelemről, veszteségről, áldozatvállalásról – két holokauszt-túlélőről, akik egymásba szerettek a történelem leghírhedtebb haláltáborában. Mindketten „kiváltságos” foglyok voltak. David Wisniát, a varsói gettóból származó lengyel fiút náci fogvatartói a szórakoztatásukra választották ki, amikor megtudták, hogy tehetséges énekes. Zippi Spitzer Szlovákiából az elsők között érkezett Auschwitzba, nyelvtudása és grafikai képzettsége révén irodai beosztást kapott: ő volt a tábor „grafikusa”, ő festette a rabok hátára a vörös csíkokat, ő lett a statisztikák készítője. Növekvő befolyását arra használta fel, hogy minél több nőt és férfit megmentsen. És közben szerelmes lett Davidba. Közös jövőt terveztek, miközben találkozásaikat fekete-fehér egyenruhás rabok rejtegették az őrök szeme elől. Utolsó együttlétük alkalmával megígérték egymásnak, hogy Varsóban találkoznak, ha mindketten túlélik a poklok poklát.
Néha egy egész közösség kell, hogy egy összetört szív begyógyuljon…