Magyar Zoltán: Árpád-házi Szent Kinga
Ára: 4200 helyett – 30% kedvezménnyel – 2940 ft
Megrendelhető: itt
Az Árpád-házi „szent királyok nemzetsége” az 1200-as évekre már szentté avatott vagy szentként tisztelt ősök sorával büszkélkedhetett. Az 1224-ben született Kinga hercegnő már családi örökségként és egyszersmind kortárs mintaként tapasztalhatta, ismerhette meg mindazokat a hagiografikus mintákat, amelyek a hitelvek, a Szentírás példatára mellé egészen közeli példákat is felsorakoztattak a számára.
Nem mellékesen pedig a családi környezet is, hiszen IV. Béla király és Laszkarisz Mária bizánci császárleány tíz gyermeke közül a felnőttkort megélt lányok majd mindegyikét már a kortársak is szent életűként tisztelték.
Jelen kötet az Árpád-házi Szent Kingáról fennmaradt hagyományokat, írott és szájhagyományozott emlékezetét kívánja minden eddiginél teljesebb körűen összefoglalni. E kötet lapjain külön-külön fejezetekre osztva mutatjuk be Szent Kinga korát, Balanyi György lírai interpretációjában Kinga életútját, történelmi alakját, továbbá magyar nyelven először ugyanazt humanista nézőpontból: Jan Długosz Szent Kinga-életrajzát.
A könyv egy további fejezete Kinga egyházi legendáját tekinti át egy annak tartalmi és tipológiai esszenciáját adó típusmutató és motívumindex formájában. A kötetben szót ejtünk még a hercegnő középkori kultuszáról és ikonográfiájáról, végül pedig gazdag népi hagyományköréről.
Magyar Zoltán
Árpád-házi Szent Kinga
Kiadó: Kairosz
Kiadás éve: 2022
Oldalszám: 224
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789635141524
José Saramago talán leghíresebb, de mindenképpen leghírhedtebb regényében újrameséli Jézus Krisztus evangéliumi történetét a fogantatásától kezdve egészen a kereszthalálig. A Nobel-díjas portugál író fanyar iróniával, költészettel és filozofikus gondolatokkal teli szövegében Jézus alakja kifejezetten földi dimenziókat nyer: bűntudat gyötri, amiért evilági apja, József veszni hagyta a betlehemi gyermekeket; haláláig hű társa, Mária Magdolna karjaiban megízleli az érzéki örömöket; saját létezésének okát kutatva pedig már fiatalon lázadni kezd Isten kifürkészhetetlen tervei és zsarnoki törvényei ellen.
Echenoznak ez a kilencedik regénye, 1999-ben méltán nyert vele Goncourt-díjat: a kritika és a közönség egyöntetűen ünnepelte. A cselekmény alapszála bűnügyi történet, tragikomikus elemekkel átszőve. A váltakozó testi és lelki állapotban szerencsétlenkedő főhős afféle modern kincskereső, aki különb-különb viszontagságok árán megszerzi, azután elveszíti az áhított műtárgyakat, s majdnem rámegy az élete is… De Echenoznál semmi sem úgy történik, mint a hagyományos bűnügyi regényekben – a hősök bemutatása és a mese szépíróra vall, elnéző humora, pontos, világos, könnyed fogalmazása élményszámba megy.
Jean Echenoz