Sissel-Jo Gazan: A fecske röpte
Ára: 5499 helyett - 30% kedvezménnyel - 3850 ft
Megrendelhető: ide kattintva
A Dinoszaurusz tolla szereplői visszatérnek!
Soren Marhauge, az immár szabadúszó nyomozó ezúttal egy profitorientált összeesküvés nyomába ered, amelynek gyökerei a Big Pharma legmagasabb szintjétől egészen a dán kormányig nyúlnak.
Amikor Kristian Storm professzort, a vitatott nézeteiről hírhedtté vált immunológust felakasztva találják az irodájában, asszisztense, Marie Skov nem hajlandó elhinni, hogy öngyilkos lett. A néhai tudós egy nemrégiben tett nyugat-afrikai kutatóútja során megdöbbentő igazságot tárt fel a fejlődő világban zajló immunológiai kutatásokról, és Marie úgy gondolja, hogy főnökét elhallgatták, mielőtt a nyilvánosság elé tárhatta volna, amit felfedezett.
Storm riválisának segítségével Soren Marhauge volt rendőrnyomozó veszi át az ügyet, és elhatározza, hogy kideríti, mi is történt valójában a professzorral. A viharos tempójú nyomozás mellett Marie problémás családjának és Marhaugénak a szintén biológus Annával való bonyolult kapcsolatának részletei is kibontakoznak. Marhauge ismét megküzd a saját démonaival, miközben egy olyan titkos társaság után nyomoz, amely bármi áron megvédi a titkait.
SISSEL-JO GAZAN napjaink egyik legsikeresebb és legelismertebb dán regényírója. Gyerekkorában édesanyjával három éven át utazgatott a Földközi-tengeren, élményeiket levelekben osztották meg ismerőseikkel – innen ered a történetmesélés iránti szenvedélye. Végzettségét tekintve biológus, sokáig tudományos kutatóként is dolgozott. Műveinek témáját elsősorban a természettudomány izgalmas, versengéssel és hatalmi harcokkal teli világából meríti, könyveit ma már közel húsz országban adják ki. A The Guardian a „skandináv noir” műfaj egyik legjelentősebb képviselőjének nevezte. A dinoszaurusz tolla, a Tintagomba és a Fehér virágok című, nagy sikert aratott regényei után ez a negyedik könyve magyarul.
Sissel-Jo Gazan
A fecske röpte
Kiadó: Jaffa
Kiadás éve: 2024
Oldalszám: 420
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789634758808
Finnország, 1809. Két testvér, Henrik és Erik ellentétes oldalon harcol az orosz–svéd háborúban. Miután az ország végleg a cár uralma alá kerül, az idősebbik fiú is hazatér az évekkel azelőtt haraggal otthagyott családi birtokra. A sorra megszólaló szereplők szavai nyomán lappangó szenvedélyek, rég elfeledettnek hitt sérelmek és sötét titkok törnek a felszínre, és a család története Shakespeare-tragédiákat idéző fordulatokkal sodródik a baljós végkifejlet felé. Sahlberg feszes, atmoszferikus kisregénye a kortárs finn próza igazi remeke.
A rabszolgából királynővé válás rendkívüli és lenyűgöző története.
„A legmakacsabb emlékkép a múltból, amely érintetlenül megmarad majd Samuel Adler emlékezetében, ez az utolsó kétségbeesett ölelkezés, és a könnyben úszó édesanyja lesz, akinek az öreg Volker ezredes fogta erősen a karját, és zsebkendővel integettek, miközben a vonat távolodott. Aznap lezárult a gyermekkora.”
M. Tayyib Gökbilgin nemzetközi szinten publikáló tudós volt, aki ismerte azokat a nyelveket, amelyek szükségesek az oszmán források megfelelő elemzéséhez. Gökbilgin azonban annak a generációnak a sarja, amely identitását az Oszmán Birodalomból a Köztársaságba örökölte át. Személyesen volt szemtanúja annak, hogy a súlyos háborús körülmények után tulajdonképpen hamvaiból született állam Atatürk keze alatt hogyan nyerte el életképes, hosszú távú jellegét. Ez a helyzet abban nyilvánult meg, hogy Gökbilgin példátlanul tisztelte Atatürköt, és szükségét érezte, hogy megmagyarázza a fiataloknak a reformok szükségességét. Ahogyan számos történész szövegei esetén, úgy Gökbilgin beszédeit és cikkeit is ebben az összefüggésben kell értékelni, nem feledve, hogy ő is korának embere volt. Ebben a tekintetben az Atatürk és a török nemzet című kötetet alkotó írások mondatai, amelyeket Gökbilgin Atatürk halála után mondott vagy írt, jelzik, hogy a történész szorosan kötődött az abban a korban a török nemzetet irányító és meghatározó felfogáshoz.
Mohamed Mbougar Sarr azt a kérdést járja körül lírai szépségű regényében, amely talán a legfontosabb kérdés mindannyiunk életében: Hogyan találjuk meg magunkban az erőt, hogy valódi önmagunkká váljunk, bármi legyen is az ára?
A bantu nyelvekben gyökerező ubuntu kifejezés egy tradicionális afrikai életszemléletet takar, melynek középpontjában a mások iránt tanúsított emberség áll, és melynek üzenete a következőképpen foglalható össze: „Az ember csak mások által válik emberré.” Az apartheid utáni Dél-Afrika szellemi és politikai vezetői (élükön Nelson Mandelával) az ubuntut tették meg a Szivárvány Nemzet alapító eszméjének, az összefogás, a megbocsájtás és a kölcsönös konszenzuskeresés szükségességét hirdetve.
Vlagyimir Putyin Oroszországa az elmúlt években összehangolt akciók egész sorozatát indította azzal a céllal, hogy kiterjessze a hatalmát és meggyengítse a Nyugatot – elég csak az amerikai választások befolyásolására, a szélsőséges politikusok támogatására vagy az Ukrajnában zajló háborúra gondolni.
Ebben a házban születtél, itt cseperedtél nővé. Innen hurcolták el édesanyádat, ide rejtőzöl a kíváncsi újságírók elől. Itt kotyvasztja főzeteit a nagyanyád, miközben szellemek nyúlkálnak a lábasok közül. Az öreg ház meg-megborzong dühében, a tetőn sáskaszerű angyalok ülnek, és a szobákban, miként a lelkedben is, az undor árnyai bolyonganak. Érzed, hogy nem bírod már cipelni a családi örökségedet, meg kell szöknöd ebből az otthonnak álcázott rejtélyes börtönből…
Végre fény derül arra, mi történt Grace-szel abban a néhány hónapban, amelyről semmi nem maradt meg az emlékezetében…