Anna Jansson: Valaki rád vadászik
Ára: 5890 helyett - 10% kedvezménnyel - 5300 ft
Árkötött termék. A hatályos jogszabályok szerint erre a termékre a megjelenést követő 365 napon át maximum 10% árengedmény adható.
Megrendelhető: ide kattintva
Miután Kristoffer Bark bűnügyi felügyelő lezárta lánya halálának esetét, újabb régóta megoldatlan ügy felgöngyölítésével bízzák meg. A fiatal és frissen özveggyé vált tanárnő, Emelie Kartman tíz évvel korábban tűnt el. Holttestét három évvel később a tó fenekén találták meg a régi lannai kőfejtőben egy hordóban, amelybe közel száz nyolccentis szöget vertek.
Kristoffer Bark hamarosan rájön, hogy az Emelie ügyében végzett korábbi nyomozás során a rendőrök súlyos hibát vétettek: nem vizsgálták, hogy Emelie Kartman milyen fenyegetéseket kapott a halála előtt. Amikor Bark segítséget kérve felkeresi a gyanúsan sok ideje betegszabadságon lévő kollégáját, Sara Bredowt, feltűnik neki, hogy a nőt is hasonló zaklatások érik. Lehet, hogy Emelie gyilkosa még mindig szabadlábon van, és az új áldozatát keresi?
Anna Jansson Kristoffer Bark-történeteiben egy érdekes karakterekből álló nyomozócsapat újranyitja a megoldatlan ügyek aktáit. A Valaki rád vadászik ennek a sorozatnak a második kötete.
Anna Jansson
Valaki rád vadászik
Kiadó: Animus
Kiadás éve: 2025
Oldalszám: 400
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789636146764
Megjelenés időpontja: 2025. április 22.
A féltestvér, ha így nézzük, a klasszikus realista regényeket idéző, nagyszabású családtörténet; ha amúgy, akkor minden ízében mai, extravagáns nagyregény. Narrátora a forgatókönyvíró Barnum: az ő eleven elbeszéléséből, a tünékeny világot mesterien és nagy fantáziával megragadó prózájából bontakozik ki egy oslói család majd fél évszázadnyi története, s az elbeszélőnek a féltestvéréhez, a kiszámíthatatlan, de öccsét mindig megvédelmező és a világ dolgaiban eligazító Fredhez fűződő viszonya.
Japán, amely nyakékként húzódik végig az ázsiai kontinens partjainál, jóval messzebb fekszik Ázsiától, mint Nagy-Britannia Európától. A tenger évszázadokon át természetes akadályként védte a szigetországot a behatolóktól, és lehetővé tette, hogy a helyi kultúra egészen egyedi irányokban fejlődhessen. Az Edo-korban a Tokugava-sógunátus sikeresen lezárta az országot a Nyugat előtt, Japán később azonban változtatott ezen, és rövid idő alatt igyekezett befogadni a nyugati kultúrát. Mindkét magatartás ugyanazt a célt, a gyarmatosítás elkerülését, illetve a hagyományos életmód megőrzését szolgálta. Zen, haiku, harcművészetek, szusi, anime, manga, filmművészet, videójátékok… A japán kultúra rengeteg vívmánnyal gazdagítja a nyugati világot. Ennek ellenére Nyugatról szemlélve Japán továbbra is távoli szigetnek tűnhet, amelynek mindig ellentmondásos volt a kapcsolata a külvilággal.
Siglufjörður idilli halászfalu Izland egyik legészakibb pontján, amit csak egy keskeny hegyi alagúton keresztül lehet megközelíteni: Ari Arasont, a huszonnégy éves rendőrtanoncot éppen ide szólítja élete első állása. Barátnőjét a fővárosban hátrahagyva az elszigetelt településre költözik, ahol egy látszólag összetartó közösségben találja magát, mégis egyre több titkot és hazugságot sejt meg a felszín alatt. Az unalmas, kisvárosi hétköznapokat drámai események kavarják fel: a nagyra becsült, idős helyi író halálba zuhan a színházi lépcsősor tetejéről, egy fiatal nőt véresen és eszméletlenül találnak a hóban, majd egy lezúduló lavina elzárja a települést a külvilágtól. Ahogy a nyomozás egyre bonyolultabbá, hátborzongatóbbá és személyesebbé válik, Ari elmerül a mindent betemető hó és saját gondolatai klausztrofób sötétségében. Egy szabadlábon levő gyilkossal a nyomában hogyan fogja kideríteni az igazságot?
Ki az a Richard Starkey?
E könyvben azt hangoztatom – írja John Lukacs az amerikai demokráciáról s annak valami újszerű populizmusba hanyatlásáról elmélkedve –, hogy a régi „konzervatív” és „liberális” kategória szinte teljesen elavult. A „jobb-” és „baloldal” nem annyira, de egy tendencia ott is nyilvánvaló. A „baloldal” szinte mindenütt veszít vonzásából. Talán a jövőben a valódi törésvonal nem jobb- és baloldal, hanem kétfajta jobboldal között húzódik majd: egyes jobboldaliak összetartó hite a baloldaliak megvetése lesz, jobban gyűlölik a szabadelvűeket, mint amennyire szeretik a szabadságot, a velük szemben állók pedig jobban szeretik a szabadságot, mint amennyire félnek a liberálisoktól; a nacionalisták farkasszemet néznek a patriótákkal; az Amerika világuralmi feladatában hívők azokkal, akik nem hisznek ebben; a technikában és a gépesítésben bízók azokkal, akik a hagyományokra, a társadalmi konvenciókra támaszkodnak; a „fejlődés” támogatói azokkal, akik szeretnék megóvni a földet – összegezve: a haladásban nem kételkedők azokkal, akik megkérdőjelezik azt.
„Peović Narancs a nevem. Kívülről egy szőke narancs vagyok. Szilikonajkam van, brazil frizurám, kétüléses kabrioletben ülök, Mazda MX-5, aranyszínű. Belülről azonban fekete narancs vagyok. Teli fekete lével.” Narancs, a híres szappanopera-író egy baleset következtében lassan elveszíti az emlékezetét, ezért úgy dönt, hogy útnak indul, hogy megkeresse legnagyobb szerelmét és volt férjét, Csalogányt, a graffitiművészt, akinek megalkuvást nem ismerő karaktere szöges ellentétben áll Narancs ingatag és önmarcangoló lényével.
Lenyűgöző debütáló regény egy első generációs bevándorlóról, akinek rá kell jönnie, hogy hová is tartozik igazán.
A könyv különleges, spirituális utazásra hív Ázsiába, e látszólag oly távoli világrészre. Beleolvasva elindulhatunk a boldogsághoz vezető ösvényen. Vakmerő utazóként elmerülhetünk az indiai utcák és bazárok szemkápráztató forgatagában. Bepillantunk azoknak a templomoknak és ásramoknak a kapuján, amelyeket néha csak résnyire nyitnak ki a kívülállók előtt. Láthatjuk, mennyire fontos ma is a szerencsés reinkarnáció a hívő indiaiaknak és a kínaiaknak.
Amikor a csehországi kis faluban élő Adéla tudomást szerez halálos betegségéről, gondolatai első gyermeke, Tereza felé fordulnak, akiről negyven évvel korábban, a születésekor lemondott. Mogorva felnőtt fiát, Romant hátrahagyva New Yorkba megy, hogy felkutassa lányát, aki a legnagyobb amerikai biotechnológiai cég sztárkutatójaként dolgozik. A 2029-es Egyesült Államok azonban teljesen más, mint az az ország, ahol Adéla fiatal nőként egy ideig együtt élt egy filmrendezővel, és közösen elkészítettek egy kultikus filmet.