Utcakő, barikád, mámor
Az 1968-as párizsi diáklázadás és legfőbb külpolitikai vonatkozásai
Ára: 4990 helyett - 30% kedvezménnyel - 3490 ft
Megrendelhető: ide kattintva
Nemsokára hatvan éve lesz, hogy 1968 májusában kitört a párizsi diáklázadás. Amilyen gyorsan szárba szökkent, olyan hamar le is csengett. Mi volt ez egyáltalán? Felkelés vagy forradalom? Miért tört ki, és miért ért véget alig egy hónap alatt? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ. Bemutatja a diáklázadás előzményeit, okait. Részletesen ismerteti 1968 legfőbb külpolitikai vonatkozásait, melyek kihatással voltak a diáklázadók szellemiségére, különös tekintettel a vietnámi háborúra, a háborúellenes tüntetésekre, az ebből kifejlődő hippi korszakra, a kubai forradalomra, a nyugat-németországi egyetemi megmozdulásokra és a szélsőbaloldali terrorista csoport, a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) megalakulására és akcióira, a magyarországi és csehszlovákiai reformtörekvésekre, a prágai tavaszra. Külön kitér az Egyesült Államok társadalmát feszítő korabeli súlyos belső ellentmondásokra, egyetemi mozgalmakra, a politikai gyilkosságok (John F. Kennedy, Robert Kennedy, Martin Luther King) hátterére is. Ismerteti a diákokra ható főbb filozófiai és eszmetörténeti irányzatokat. Áttekinti a francia egyetemisták helyzetét, nehézségeit az 1960-as években. A külföldi szakirodalom, a korabeli magyar sajtó és szépirodalmi leírások segítségével napról napra nyomon követi a diáklázadás történéseit. Külön figyelmet fordít a diákok és a rendőrség közötti heves utcai harcok bemutatására. Ismerteti a felkelés főszereplőinek gondolatait, eszmerendszerét. Mivel a mozgalom egyben egész Franciaországra kiterjedő általános sztrájk is volt, kitér a különböző gyárfoglalásokra, a szakszervezetek és vezetőik mozgásaira, helyezkedéseire, a diákok és a munkások együttműködésére. Utal a diáklázadás filmművészeti vonatkozásaira is, végül pedig francia történészi véleményeket is figyelembe véve elemzi a felkelés jellegét, annak utóéletét és későbbi eseményekre való kihatásait.
Dr. Kovács Zsolt történész 1967-ben született Budapesten. Történelem bölcsész és tanári diplomáját az ELTE BTK történelem szakán szerezte 2006-ban, majd az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájában folytatta tanulmányait. 2013-ban summa cum laude eredménnyel védte meg XIV. Lajos és I. Lipót hatalmi versengéséről írott doktori disszertációját. 2020-ban jelent meg első könyve a L'Harmattan Kiadónál a XIV. Lajos és I. Lipót hatalmi versengése a Theatrum Europaeum tükrében. Udvari reprezentáció, diplomácia, háborúk címmel. Második könyve, A Napkirály árnyoldala, Nicolas Fouquet bukása és a Vasálarcos rejtélye ugyancsak a L'Harmattan Kiadónál látott napvilágot 2023-ban. Több tanulmánya jelent meg neves történelmi és külpolitikai szakfolyóiratokban.
Kovács Zsolt
Utcakő, barikád, mámor
Az 1968-as párizsi diáklázadás és legfőbb külpolitikai vonatkozásai
Kiadó: L'Harmattan
Kiadás éve: 2024
Oldalszám: 400
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789636460938
Germanicus Iulius Caesar a rómaiak reménységet jelentette, tőle várták az elveszett szabadságjogaik és a régi dicsőség helyreállítását.
„Mikor egyik művész a másikról nyilatkozik, mindenkor önmagáról is beszél (közvetve, utalásosan), csakis ez ad súlyt értékítéletének” – írja Milan Kundera 2009-ben a 80. születésnapjára megjelentetett esszéfüzérében, s ez alól ő maga sem kivétel. Mikor meghatározó, esetenként sorsdöntő találkozásait veszi számba az irodalom (Rabelais, Dosztojevszkij, Broch, Céline, Márquez, Fuentes, Anatole France, a francia szürrealisták, Malaparte), a képzőművészet (Bacon, Breuleur) és a zenetörténet (Beethoven, Xenakis, Schönberg, Janáček) területén vagy éppen az egzotikus sziget, Martinique kulturális öneszmélése kapcsán, mindig személyes élet- és szellemtörténeti összefüggések csomópontjaként adja közre az akár nüansznyi benyomásokra alapozott, de roppant érdekfeszítő észrevételeit. Regényírói tekintete és észjárása a furcsaságokra éppoly érzékeny, mint a kötete kompozíciójának középpontjában álló híres Lautréamont-idézet: „Szép, mint a varrógép és az esernyő véletlen találkozása a boncasztalon.” Értékel és átértékel, éleslátó és kritikus – önmagával szemben is. Művek és művészek mellett mérlegre kerül az emigráció és a véletlenek meg törvényszerűségek alakította történelem is, mindvégig az ember természetét szem előtt tartva. A nagy formátumú regényíró és gondolkodó könyve nem csak a régi találkozások felelevenítése miatt emlékezetes.
„A haragos arc nagyon természetellenes, s ha sokszor haragszunk, az arcvonások szépsége belepusztul, és végül is visszavonhatatlanul elmúlik. Próbáld ebből levonni a következtetést, hogy a harag az ész ellen hat. Mert, ha a bűn tudata is megszűnik, mi értelme van még az életnek?” Marcus Aurelius
Murakami Haruki szerény és rejtőzködő író, nem hajhássza a sikert és a népszerűséget, mégis világhírre tett szert. Ebben az esszékötetében tőle szokatlan módon megnyílik, kitárulkozik, és kendőzetlen egyszerűséggel, kertelés nélkül megosztja olvasóival, rajongóival, az írásra késztetést érzőkkel a regényírói mesterség titkait, sokféle aspektusát. Valljuk be, sokan vagyunk kíváncsiak, honnan meríti ötleteit, mi ihleti murakamisan szürreális világát, hogyan választ témát, szereplőket, mi inspirálja, kitől-miből tanul. Minderre és még sok minden másra is választ kapunk ebben a kötetben, miközben megismerjük a szerző töprengéseit tehetségről, kreativitásról, eredetiségről, az elismerés meg az irodalmi díjak fontosságáról vagy épp jelentéktelenségéről is.
Párizs, 1937. Peggy Guggenheim, a lázadó örökösnő élvezi a bohém művészvilág fényűző életét, egyik előkelő estély követi a másikat. Ám Peggynek van egy álma: saját galériára vágyik, és végre ki akarja vívni a függetlenségét. Beleszeret egy magas, ragyogó tekintetű íróba, Samuel Beckettbe. Az élet azonban akadályokat gördít a szerelmük elé, mivel Peggy, Beckett-től elszakadva, csak a távoli Londonban valósíthatja meg az álmát. Ráadásul a horizonton sötét felhők gyülekeznek: a háború miatt számos művész kényszerül elhagyni Európát. Peggy segít nekik a menekülésben, ezzel veszélybe sodorva önmagát és a szerelmét…
Bécs, 1937. Hedwignek, az osztrák származású színésznőnek látványos szökéssel sikerül megszabadulnia zsarnoki férjétől. Amerikában Hedy Lamarr néven egyik napról a másikra sztárrá válik, szépségének köszönhetően pedig hollywoodi stílusikonná. A férfiak a lába előtt hevernek, de mondanivalója nem sokakat érdekel. A forgatások végeztével Hedy nagy szenvedélyének hódol: a feltalálásnak. Hitler megdöntésének elősegítésére új technológiát fejleszt ki, amely később a Bluetooth alapja lesz. De senki sem veszi komolyan egy ilyen gyönyörű nő ötletét…
Sokszínű, magával ragadó családregény a toszkán kézművesek három generációjáról és egy titokról…
Amína asz-Sziráfi az Indiai-óceán hírhedt kalózaként túlélt ármánykodó zsiványokat, bosszúszomjas kalmárhercegeket, számos férjet és még egy démont is, hogy most visszavonultan élhessen anyaként a családjával, mentesen mindentől, aminek akár a leghalványabb köze lehet a természetfölöttihez.
„Harmincéves emigrációmból hazatérve ordító hiányát tapasztaltam a kommunista múlttal őszintén szembenéző, személyes dokumentumoknak. Mélységes sajnálatomra Hazajöttem című, 2006-ban megjelent könyvem csak részben töltötte be a feladatát, a sztorikban gazdag önéletrajz csapdájába esve írásom csak felületesen érintette ezt a központi témát. Jelen könyvem kísérlet, melyben megpróbálok szembenézni a kommunista múlttal.”