Selahattin Yusuf: Nincs hazatérés
Ára: 3490 helyett - 26% kedvezménnyel - 2600 ft
Megrendelhető: ide kattintva
A regény hátterét az 1980-as évek Törökországa, a katonai junta hatalomátvétele utáni félelemmel terhes időszak adja. A Trabzon környéki hegyi tanyák népe keserves elszántsággal igyekszik kiigazodni az események zűrzavarában. A Fekete-tengeri régió havasi fennsíkjait régmúlt időkön kesergő, fájdalmasságában is felemelő hangon öleli körbe a pásztorfurulya, az ősi kaval dallama. Alkonyatkor hallgatag, szilaj csordapásztorok néznek farkasszemet a többezer méteres hegycsúcsok mögött lebukó nappal. Ezen a vidéken az asszonyok csókja sárga havasszépe illatú, és egy kisfiú szíve most készül megszakadni az első szerelemtől. Éjszakánként farkasüvöltés veri fel a fennsík csendjét, fütyül a szél a zsindelytetőkön, mialatt botladozva fut a hóban a cigarettát kolduló falu bolondja. Az öreg Kut bá falába kísértetiesen kopog a csöndben, ahogy lassan biceg a dzsámi előtti tér felé. Az egyetlen ember a faluban, aki „látta Németországot”, így nagyobb tisztelet övezi, mint amekkora a legmagasabb gyertyánfa lombja. A cifra káromkodásokkal kivarrt, babonáktól szorongatott szegénységnek búcsút intve egy fiatal élet megindul fölfelé a meredélyen, hogy mindenki és minden ellenére kikovácsolja a saját szerencséjét. A szerző ebben az autofikciós regényében drámai képekben eleveníti fel az íróvá válása útján megtett legelső lépéseit.
Selahattin Yusuf (1974) török író, újságíró a Fekete-tenger partján található Trabzonban született. A kortárs török irodalom egyik izgalmas tollú alakja. Az önéletrajzi ihletettségű Nincs hazatérés című regénye 2020-ban jelent meg. 2023-ban elnyerte az egyik legrangosabb török irodalmi elismerést, a Necip Fazıl-díjat. Jelenleg Isztambulban él.
Selahattin Yusuf
Nincs hazatérés
Kiadó: Napkút
Kiadás éve: 2024
Oldalszám: 258
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9786156759085
1944-ben az alig tizennyolc éves Mathilde beleszeret az elzászi falujukban állomásozó francia csapat marokkói tisztjébe, Amin Belhadzsba. Mathilde, aki úgy érzi, hogy a háború megfosztotta fiatalságától, unalmas, szürke életre kárhoztatta, a romantikus regényekből megismert szenvedélyre, érzéki örömökre, kalandokra vágyik. A felszabadulás után követi férjét a francia protektorátusba, Marokkóba, amely ábrándjaiban a felhőtlen kék ég, a ragyogó napsütés, az illatos virágok és zamatos gyümölcsök földje. Ám csalódnia kell, egészen másmilyen valóság vár rá, új hazája hamarosan az elveszett illúziók országává változik számára. A fiatal pár Mekneszben telepszik le, ahol a franciák lakta Újvárost láthatatlan, ám annál leküzdhetetlenebb határ választja el az araboknak otthont adó óvárostól. Míg Amin ádáz munkával igyekszik az örökül kapott terméketlen, köves földből virágzó majorságot teremteni, addig a pénztelenségtől, kirekesztettségtől és magánytól szenvedő Mathilde egyre elkeseredettebben próbálja megtalálni a helyét ebben az etnikai, társadalmi és vallási konfliktusokkal terhelt világban, ahol voltaképpen mindenki idegen, mindenki „mások országában” él: a francia telepesek éppúgy, mint a bennszülöttek, a katonák éppúgy, mint a földművesek. És mindenekelőtt a nők, akik az évszázados hagyományok, szokások, szabályok rabjaként élik az életüket a férfiak országában. A lázadás, a robbanás elkerülhetetlennek tűnik…
José Suárez nem átlagos gyerek. Egészen pontos elképzelései vannak a jövőjéről, ám a körülményei korlátként magasodnak előtte. Nincs, aki hinne abban, hogy képes valóra váltani az álmait, mindaddig, míg el nem követ egy végzetes hibát. Szerelmes lesz abba, akitől távol kéne tartania magát.
Az 1860-as évek elején III. Napóleon francia császár különös tervvel állt elő: elhatározta, hogy a polgárháborúba süllyedt Egyesült Államok gyengeségét kihasználva francia fennhatóságú monarchiát alapít Mexikóban, és ezzel visszaállítja a dinasztikus Európa tekintélyét az Újvilágban. A köztársasági rendszert felváltó új császárság élére a fiatal osztrák főherceget, Ferenc József öccsét, Habsburg Miksát szemelte ki, aki naiv idealizmusa és saját küldetéstudata által vezérelve – és a francia diplomácia játszmái által alaposan megtévesztve – végül elfogadta a felkérést, és a baljós előjelek ellenére feleségével, Carlota belga hercegnővel az oldalán átkelt az Atlanti-óceánon, hogy Mexikó trónjára ülhessen.
Tanulmányainkból tudjuk, hogy Ferenc József császár öccse volt, és Mexikó császáraként a köztársaságiak kivégezték - amint azt Manet híres képén meg is örökítette.
akiről tudta, hogy gyengéd szálak fűzik a testvéréhez, mire Ferenc József rögvest megadta az engedélyt a bemutatóhoz - bután leleplezve ezzel egyúttal titkolt érzelmeit is.
Amióta megnyitottam a könyvesboltot, nincs olyan beszélgetés, amelyben fel ne merülne a kérdés: „Hogyan jutott eszébe az az ötlet, hogy könyvesboltot nyisson egy száznyolcvan lakosú, eldugott falucskában?”
Bécs, 1863. Erzsébet királyné egy színházi bemutatón felfigyel a főszerepet játszó színésznő művészi igényű frizurájára. Magához hívatja a fodrászát, és hamarosan állást is ajánl neki az udvarnál. Így kerül az ifjú Fanny Angerer, egy bábaasszony házasságon kívül született leánya a fényűző Hofburgba. E pillanattól fogva minden reggel három órát szentel a császárné hajának, aki hamarosan a legféltettebb titkaiba is beavatja. Amikor azonban Fanny fülig szerelmes lesz, és ki akar lépni az udvar kötelékéből, Sisit az a veszély fenyegeti, hogy nemcsak a fodrászát, de a legfőbb bizalmasát is elveszíti.
Botrány és tragédia robban ki egy exkluzív párizsi szálloda kulisszái mögött Danielle Steel lebilincselő történetében, akit számtalan első számú bestsellere a világ kedvenc mesemondójává tett.
A Brunelleschi kupolája és a Párisz ítélete szerzőjétől
Földi időszámítás szerint 2190-et, marsi szerint 40-et írunk. Negyven éve ért véget a harminc évig tartó háború a húszmilliárd lakosú Föld és a húszmilliós Mars között. Az utóbbiak győzelmével, akik elszakítva a köldökzsinórt, kikiáltották a független Marsi Köztársaságot, és üvegkupolák védelme alatt létrehozták a tudás szabad megosztásán alapuló, technológiai vívmányok garmadájával büszkélkedő városállamukat. A két bolygó közti egyetlen kapocs évtizedekig csupán egy oda-vissza ingázó űrhajó, fáradhatatlan diplomáciai küldetéssel.
A kilencéves Elsa Svédországban, a sarkkörtől északra él. Ő és családja a számikhoz, Skandinávia őslakosaihoz tartoznak, és az ezredforduló után is rénszarvas-pásztorkodással foglalkoznak. Amikor a kislány egyedül síel ki a karámokhoz 2008 egyik téli reggelén, szemtanúja lesz, amint egy vadász brutálisan megöl egy rénszarvasborjat. Bár felismeri a férfit a városból, mégsem szól senkinek a látottakról. Magában bosszút fogad a borjú halála miatt, a számik ugyanis különleges tisztelettel övezik a természetet, de legfőképpen a réneket. A szarvasok elleni támadások rendszeressé válnak, a svéd rendőrség azonban nem tesz semmit, a kegyetlen bűncselekményeket lopásként veszi nyilvántartásba, a család és a rokonok pedig hiába harcolnak az igazságért.