Carly Schabowski: A dachaui órásmester
Ára: 5500 helyett - 10% kedvezménnyel - 4949 ft
Árkötött termék. A hatályos jogszabályok szerint erre a termékre a megjelenést követő 365 napon át maximum 10% árengedmény adható.
Megrendelhető: ide kattintva
Németország 1945 januárjában.
Bár a szövetségesek már közelítenek Bajorország felé, még egyre érkeznek a foglyok a dachaui koncentrációs táborba. Isaak Schüller, a zsidó órásmester nem érti, hogyan kerülhetett ide, de biztos benne, hogy nem fog élve távozni. Isaakot azonban váratlanul kiemelik a tömegből, és Becher SS-obersturmbannführer házába rendelik. Szakmájával hasznára lehet a főtisztnek, de érzi, hogy az élete itt csak addig ér valamit, amíg Bechernek szüksége van a tudására.
A láger egy másik foglya, Anna Reznick cselédként dolgozik a Becher családnál, akik úgy élnek, mintha nem lenne körülöttük állandóan a halál. Amikor találkozik Isaakkal, tudja, hogy igazi barátra talált, és talán többre is. Amikor Isaak felfedez egy köteg levelet és feljegyzést műhelyének padlója alatt, olyan titokra bukkan, amely veszélybe sodorhatja Annát és őt, de a levelek olvasása reményt ad nekik a legsötétebb időkben… A túlélésért folytatott küzdelmükben támaszra találnak Becherék szeretethiánytól szenvedő fiában, a ház szakácsnőjében és a fogolytársak között számos igaz emberben.
Carly Schabowski
A dachaui órásmester
Kiadó: Kossuth
Kiadás éve: 2025
Oldalszám: 288
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789636365349
Megjelenés időpontja: 2025. március 10.
Türkân, Dönüş, Derya a három nővér. Mindhárman anyák, s imádott édesapjuk, Sadik úr lányai. A lánytestvérek ereje abban rejlik, hogy bármi is történjen, nincs a számukra fontosabb annál a szeretetnél, ami összeköti őket, s az egész családjukat. Serdar, Kartal, Erdem a három „fivér”. Azzal, hogy feleségül vették a lányokat, ők is családtaggá váltak, s valóban olyanok egymás számára, mintha testvérek lennének. Sadik úr a fiaiként tekint rájuk. Azonban bármekkora is a szeretet, ami összeköti őket, mint minden családban, itt is akadnak nehézségek, problémák, sőt, olykor elsőre megoldhatatlannak tűnő válságok is. Mi több, szinte minden családtagnak van valami titkolnivalója.
De kapható a regény előzménye is, A három nővér.
2013 és 2017 között Linda Boström Knausgårdot időszakosan pszichiátriai osztályon kezelték, ahol elektrokonvulzív terápiát alkalmaztak rajta a gyerekkora óta egyre súlyosbodó depressziójának „gyógymódjaként”. A „gyárban” a kezelések előrehaladtával azonban a valódi lelki és testi gyógyulás helyett fokozatosan kezdtek eltűnni még az emlékei is, ennek ellensúlyozásaként végül az írásba kapaszkodott. De vajon mit ér egy író az emlékei nélkül? És mi az, amit meg tud őrizni a múltjából a jövője érdekében?
Jókai Mór az első rendszeresen olvasó magyar nőnemzedékek kedvenc szerzője volt, aki a férfiírók között (talán azóta is) példátlan érdeklődéssel fordult a nők felé. A ma róla élő képet nagyrészt a nőrokonai emlékezéseiből sarjadt legendák alakították ki. Anyja, első és második felesége, unokahúgai és nevelt lányai úgy formálták az író életét, hogy közben ki is voltak szolgáltatva neki. Ennek a könyvnek ezek a nők a főszereplői, s Jókaival is a hozzájuk kötődő szerepeiben – Pulay Mária fiaként, Laborfalvi Róza és Nagy Bella férjeként, Jókay Jolán és Jókai Róza nevelőapjaként, Váli Mari nagybátyjaként – találkozunk, miközben bepillantást kapunk abba is, hogy ezek a nőalakok miként hatottak Jókai írói világára. Mit írt meg százszor, és miről nem akart tudomást venni az a férfi, aki egykor milliók tudatát formálta a műveivel? S hogyan akartak megjelenni életének főszereplői a nagy író legendájában?
A modern értelemben vett nyugat-balkáni régió Európa egyik „megújuló” – időről időre újabb krízishelyzeteket produkáló – válságövezete, a nemzetközi politika, a közvélemény és a média érdeklődésének tárgya, a magyar szomszédságpolitika egyik fontos terrénuma. De a térség és „elődállama”, Jugoszlávia jelenkortörténetét, 20. és 21. századi eseményeit taglaló kötetet nem csak az aktualitások miatt ajánlhatjuk az olvasóközönség figyelmébe. A témakör keretében jól tanulmányozható több, történettudományi és politikaelméleti szempontból egyaránt fontos és izgalmas téma, így az ún. megkésett nemzetté válás, a multietnikus államiság és a nacionalista állameszme rivalizálása, az államszocialista kísérlet problematikája vagy a kisállamok-nagyhatalmak viszonyrendszer versailles-i, jaltai és poszt-jaltai formái.
Ferenc pápa eredetileg úgy rendelkezett, hogy ez a kivételes dokumentum csak a halála után lásson napvilágot. Ám a remény jubileumi éve és korunk szükségletei arra sarkallták az egyházfőt, hogy már most elénk tárja értékes örökségét.
Baba Jaga a szláv mitológia jellegzetes alakja. A kelet-európai hagyományban, mint boszorkány vált ismertté. Baba Jaga a szláv mítoszokban az erdőben lakik és varázserővel rendelkezik, éppen ezért kiszámíthatatlan és veszélyes. A kereszténység megjelenésekor már seprűvel ábrázolják, így kötik össze alakját a boszorkányéval és társítják az ördöghöz. De alakja kapcsolatba hozható a vasorrú bábával és más boszorkányokkal, így gyakran megjelenik a különböző mesékben is. Archetipikusan olyan anyaistennőt testesít meg, aki szűz, anya és öregasszony is egy személyben.
Szívmelengető olvasmány mindazoknak, akik szeretik a macskákat, és azoknak, akik csak ezután fogják megszeretni őket.
„Az Örmény Királyság” egy parányi közösség valahol a szibériai gulagvilág peremén, amelynek lakói kényszerből, az itt bebörtönzött szeretteiket követve telepedtek le a városban. Andrei Makine különös atmoszférájú, lélekemelő regényében az elbeszélő sok évtized távlatából idézi fel kamaszkora röpke paradicsomi időszakát, amikor félvad árvaházi kölyökként a sors összehozta a törékeny és mély érzésű örmény fiúval, Vardannal. A találkozás a barátság és az odaadás első élményével ajándékozza meg, és lassanként a „királyság” lakóinak rejtett élete is felárul előtte. Ám a szovjet világ rideg valóságában az idill csupán az álmok és a képzelet birodalmában létezhet. 
Leen Sanders egyedi hangon megírt, különleges története ez, aki a túlélés művészetéből alkotott életfilozófiát. Erik Brouwer nemcsak egy kivételes sportkarrier történetét meséli el, hanem azt is, hogyan szakította félbe egy embertelen rezsim Leen pályafutását, amikor a nácik Auschwitzba hurcolták. A könyv a kitartás, a túlélés és az emberi méltóság megőrzésének megrázó krónikája – egy bajnoké, aki nemcsak a ringben, hanem az élet legkegyetlenebb harcaiban is helytállt.